K+F Innováció
Az innovációnak mára már olyan tudományosan megalapozott módszerét fejlesztették ki, amelyet egyre több vállalat és intézmény alkalmaz. Sőt, Dubai kormánya – amely deklarálta, hogy 7 éven belül a világ leginnovatívabb országai között kíván lenni – már országosan bevezette az innováció korszerű tudományát összefoglaló CEN/TS 16555 „Innovation Management” c. szabvány alkalmazását. A tudományos alapokon nyugvó szabvány közös nyelvre és létrehozott tudásra épül, előmozdítja az innováció értékelését és benchmarking-ját. A szabvány alkalmazása továbbá pályázati források igénybevételének, közbeszerzési pályázatokon való eredményes részvételnek és partnerségek létrejöttének egyik előfeltétele. Aki nem készül fel időben a közös nyelv és a közös tudásra épülő módszerek alkalmazására, az lemarad, sőt, sokféle lehetőségből kimarad.
Márpedig a világon – beleértve Magyarországot is – versenyképességének növelése érdekében egyre több vállalat határozza el, hogy megtanulja, illetve dolgozóinak megtanítja, majd üzleti életébe bevezeti az innováció tudományát. Azok a vállalatok ugyanis, amelyek integrálják az innováció tudományát a stratégiai tervezésükbe, költségvetésükbe és forrás-megosztásukba HATSZOR nagyobb valószínűséggel érhetik el kívánt pénzügyi céljaikat.
Márpedig a világon – beleértve Magyarországot is – versenyképességének növelése érdekében egyre több vállalat határozza el, hogy megtanulja, illetve dolgozóinak megtanítja, majd üzleti életébe bevezeti az innováció tudományát. Azok a vállalatok ugyanis, amelyek integrálják az innováció tudományát a stratégiai tervezésükbe, költségvetésükbe és forrás-megosztásukba HATSZOR nagyobb valószínűséggel érhetik el kívánt pénzügyi céljaikat.
A legfőbb bizonytalanságot az jelenti, hogy hogyan tudjuk ezeket a tudásokat – különösen az emberek fejében lévő tudást – összegyűjteni, tárolni, rendszerezni, és hogyan lehet az emberek kreativitását, alkotóképességét a cél érdekében mozgósítani.
Bár az innováció jelentősége már évtizedek óta ismert, azonban az innováció bevezetésére sokféle, időnként egymással is ellentétes, gyakran ad-hoc jellegű módszert alkalmaztak. A várt siker többnyire elmaradt, mert nem keletkezett elég, jól felhasználható ötlet, és nem koncentráltak eléggé az innovációs folyamat végigvitelére. A sokéves negatív tapasztalat és hosszú tudományos fejlesztő munka eredményeként hozták létre az innováció tudományát összefoglaló, megtanulható és alkalmazható európai CEN/TS 16555 „Innovation Management” c. európai szabványt, amely ma már MSz CEN/TS 16555 „Innovációirányítás” címen magyar nemzeti szabvánnyá is vált.
A szabvány célja, „hogy útmutatásként szolgáljon a szervezetek szisztematikus innovációirányítási gyakorlatainak, az innovációirányítási rendszer (IMS) kereteinek bevezetéséhez, fejlesztéséhez és fenntartásához”. Vagyis a szabvány valójában egy keretrendszer és egy checklist, amely alkalmazásával kihasználhatjuk az innováció tudományos megközelítésen alapuló előnyeit.
Bár az innováció jelentősége már évtizedek óta ismert, azonban az innováció bevezetésére sokféle, időnként egymással is ellentétes, gyakran ad-hoc jellegű módszert alkalmaztak. A várt siker többnyire elmaradt, mert nem keletkezett elég, jól felhasználható ötlet, és nem koncentráltak eléggé az innovációs folyamat végigvitelére. A sokéves negatív tapasztalat és hosszú tudományos fejlesztő munka eredményeként hozták létre az innováció tudományát összefoglaló, megtanulható és alkalmazható európai CEN/TS 16555 „Innovation Management” c. európai szabványt, amely ma már MSz CEN/TS 16555 „Innovációirányítás” címen magyar nemzeti szabvánnyá is vált.
A szabvány célja, „hogy útmutatásként szolgáljon a szervezetek szisztematikus innovációirányítási gyakorlatainak, az innovációirányítási rendszer (IMS) kereteinek bevezetéséhez, fejlesztéséhez és fenntartásához”. Vagyis a szabvány valójában egy keretrendszer és egy checklist, amely alkalmazásával kihasználhatjuk az innováció tudományos megközelítésen alapuló előnyeit.
CEN/TS 16555 „Innovation Management” c. szabvány részei
A szabvány bevezetését, illetve annak előkészületeit már Magyarországon is számos cég megkezdte annak érdekében, hogy a szabvány szerinti innovációmenedzsment rendszer kiépítésével biztosítsa jövőbeli versenyképességének növelését. A rendszer sikeres kiépítése esetén nemcsak a vállalat innovációs tevékenységének hatékonysága fejlődik, hanem nagymértékben növekszik a vállalat innovációs együttműködő képessége, mivel innovációmenedzsment rendszere kompatibilissé válik más, a szabvány szerinti menedzsment rendszert szintén alkalmazó vállalatéval. Ez
elősegíti, hogy az innováció területén közös nyelvet használjanak a fejlesztési együttműködések érdekében. Az elmúlt években ugyanis megkezdődött egy olyan folyamat, amely eredményeként a hazai vállalatok által előállított hozzáadott érték növekszik.
elősegíti, hogy az innováció területén közös nyelvet használjanak a fejlesztési együttműködések érdekében. Az elmúlt években ugyanis megkezdődött egy olyan folyamat, amely eredményeként a hazai vállalatok által előállított hozzáadott érték növekszik.
Ennek egyik módszere pedig éppen az innovációs tevékenység erősítése. Egyre inkább olyan irányba haladunk, ahol az összetett terméket előállító cég (pl.: személygépkocsigyár) nemcsak az egyszerű alkatrészbeszállítást várja el beszállítóitól, hanem azt is, hogy saját szakterületükön aktívan részt vegyenek az új prototípusok alkatrészeinek és ezek gyártástechnológiájának fejlesztésében. Ez azonban hatékonyan csak akkor valósítható meg, ha nnovációmenedzsment rendszerük egymással kompatibilis és közös nyelvet beszélnek. Az innovációs szabvány használata teszi lehetővé a különféle dokumentációkban és a munkatársak fejében lévő tudás a munkatársak kreativitásának, alkotóképességének aktivizálásával történő hasznosítását, vagyis a tudás/szellemi tőke üzleti eredménnyé való konvertálását.
Figyelembe véve, hogy a szabvány szerinti innovációmenedzsment rendszer kiépítése és beüzemelése általában éveket vesz igénybe, célszerű a kiépítést mihamarabb megkezdeni annak érdekében, hogy az új üzleti lehetőséget a vállalat képes legyen mihamarabb feltárni és kihasználni. Vagyis a vállalat ne maradjon le versenytársai mögött, és ne maradjon ki a kínálkozó együttműködési és pályázati lehetőségekből.
Figyelembe véve, hogy a szabvány szerinti innovációmenedzsment rendszer kiépítése és beüzemelése általában éveket vesz igénybe, célszerű a kiépítést mihamarabb megkezdeni annak érdekében, hogy az új üzleti lehetőséget a vállalat képes legyen mihamarabb feltárni és kihasználni. Vagyis a vállalat ne maradjon le versenytársai mögött, és ne maradjon ki a kínálkozó együttműködési és pályázati lehetőségekből.
A TREBAG Szellemi tulajdon- és Projektmenedzser Kft. eddigi referenciái az innovációmenedzsment rendszer bevezetésével kapcsolatban:
Egy nemzetközi nagyvállalat hazai gyárában kezdték meg a cégünk közreműködésével a szabvány bevezetését. Már a bevezetés első szakaszában sikerült egy olyan K+I programot kidolgozni, amelynek eredményeképpen a nagyvállalat vezetésével létrejött egy olyan konzorcium, amely a GINOP „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” c. pályázati felhívásán több milliárd Ft támogatást nyert.
40 cégnél tartottunk innovációmenedzsment tréninget. 40 cégnél végeztük el az innovációmenedzsment rendszer kiépítésének megalapozó munkáit.
40 cégnél tartottunk innovációmenedzsment tréninget. 40 cégnél végeztük el az innovációmenedzsment rendszer kiépítésének megalapozó munkáit.
A TREBAG Kft. szolgáltatásai a szabvány bevezetése érdekében:
Add an overline
A változás egyik kulcsa nálunk van. Szívesen rendelkezésükre bocsátjuk, hogy beléphessenek az
üzleti sikerekkel kecsegtető jövőbe!
A tájékoztató alapját Magnus Karlsson (Director, New Business Development & Innovation, Ericsson) a Svéd Szabványügyi Hivatal által 2016 áprilisában közzétett publikációja és a TREBAG Szellemi tulajdon- és Projektmenedzser Kft. kutatásai, tapasztalatai képezik.
Magnus Karlsson publikációjában a következő neves intézmények és személyek publikációit is felhasználta: Gartner Research (2010) / SKL (2014) / McKinsey (2013) / Geoffrey Moore / Govindarajan & Desai and Innovators DNA / Study of Ericsson managers & employees (2014) / Capozzi & Kellen, McKinsey (2012) / Gartner (2014).
Magnus Karlsson publikációjában a következő neves intézmények és személyek publikációit is felhasználta: Gartner Research (2010) / SKL (2014) / McKinsey (2013) / Geoffrey Moore / Govindarajan & Desai and Innovators DNA / Study of Ericsson managers & employees (2014) / Capozzi & Kellen, McKinsey (2012) / Gartner (2014).